A jövőben legszívesebben melyik utazásunkon venne részt?
 

balkani korut II

Ár: 398 €

Az ár tartalmazza: utazást légkondicionált autóbusszal, szállást reggelivel, igényes idegenvezetést az utazás teljes időtartama alatt, személyreszóló útinaplót, egész napos hajókázást a Kotori-öbölben.

Az ár nem tartalmazza: ebédet és vacsorát, egészségügyi biztosítást, belépési illetéket Albániába (10 €/fő), belépőket.

Előleg: 100 €, amely jelentkezéskor fizetendő.

Minimum létszám: 35 fő.

Jelentkezési határidő: 2010. június 1.

Kapcsolódó fotógalériák: [Bar - Ulcinj] [Budva] [Dubrovnik] [Durres] [Kotor] [Ohridi-tó] [Shkodrai-tó] [Skopje] [Sveti Stefan] [Tetovo] [Tirana] [Voskopoja]

Netes ráhangoló: [Visit Montenegro - Kotor, zenés kisfilm] [Discover Albania, angol nyelvű kisfilm] [Voskopoja, zenés kisfilm] [Kínai tankkal bunkermentesítik Albániát] [Montenegró - Wikipédia]

Térképek: [Teljes útvonal] [1.-2.-3. -4. nap] [4. nap] [5.-6.-7. nap] [8.-9. nap] [10. nap]

A részletes program letöltése pdf formátumban itt.

1. nap (Péntek): Indulás Székelyudvarhelyről – utazás Szerbián át

Délután indulunk Székelyudvarhelyről és Torda – Gyulafehérvár – Lipova - Temesvár – útvonalon haladunk a szerb határ irányába. Útközben benzinkutaknál rövid pihenőket tartunk.

2. nap (Szombat): Belgrád – Čačak - (Szerbia) – Višegrad (Bosznia-Hercegovina) - Dubrovnik (Horvátország)

A kora délutáni órákban lépjük át a bosnyák határt és Višegradon át, a gyönyörű Drina völgyén keresztül érjük el a Dubrovnikhoz közeli szálláshelyünket.

Bár most nem lesz időnk, de ha Belgrádba járunk, Nándorfehérvár várát mindenképpen keressük fel. Bosznia valóban olyan, mint ahogy az ember elképzeli. A Višegrad-i híd ismerős lehet Ivo Andrić - Nobel díjas író - Híd a Drinán című regényéből.

3. nap (Vasárnap): Dubrovnik (Horvátország)

Reggeli után elindulunk a volt Raguzai Köztársaság központjának, a G. B. Shaw által méltán titulált „földi paradicsom”, Dubrovnik látnivalóinak a megtekintésére. Gazdag történelmét mi se bizonyítja jobban, mint az, hogy az óvárosi részben fényűző paloták, pazar egyházi épületek tömkelege sokasodik, melyeket - a teljesség igény nélkül – az óváros egyetlen széles utcáján, a Stradun-on haladva tekintünk meg: a Nagy Onofrio-kutat, a Sponza-palotát (1522), a Szt. Balázs-templomot (1715), a Régi kikötőt, a Kultúrtörténeti Múzeum épületét (1464), valamint a Szt. Iván-erődöt (1557). Városnézés után szabadprogram, melynek során ellátogathatunk a Szt. Iván-erődben kialakított Akváriumba és a Tengerhajózási Múzeumba, vagy kedvünkre sétálhatunk a hangulatos szűk utcácskákban. Késő délután foglaljuk el partközeli szálláshelyünket. Este fürdési lehetőség.

Dubrovnik látképe a Dubrovačka folyó beömlése fölött átívelő Franjo Tudmana-híddal A műemlék valóban jobban megőrződik, ha használatban van. Náluk mintha ez nem lenne ilyen nyilvánvaló. Ideiglenesen menedéket nyújt a turistaáradat elől ez a kis bensőséges öböl.

4. nap (Hétfő): Dubrovnik (Horvátország) – Budva - Perast – Kotor – Szent György- és Szirti Madonna-szigetek (Montenegró)

Kora reggel indulunk Budvára, az egész napos hajókirándulásunk kiindulópontjához, melynek során ellátogatunk a Kotori-öböl azon csodálatos kisvárosaiba, melyeken autóbusszal jövet csak futólag áthaladtunk. Első állomásunk Kotor, a gazdag legendákkal átszőtt, hamisítatlan mediterrán hangulatú kisváros. A 12-14. századból, kitűnő állapotban megmaradt óvárosa indokolta, hogy az UNESCO 1979-ben a kulturális világörökség részévé nyilvánította. Sétánkat az 1124-ig visszanyúló történelemmel rendelkező Szt. Trifon-katedrális megtekintésével kezdjük, majd megnézzük a 13. századi Szűz Mária – és a 12. századi Szt. Lukács-templomokat. Újra vízre szállva áthajózunk a közeli Perastba. Talán nem számítható referenciának, de mindenképpen tükrözi Perastnak a nemzetközi szinten való ismertségét, hogy Michael Douglas feleségével Catherina Zeta-Jones-al közösen házat vásároltak nemrégiben e békés, festői kisvárosban. A reneszánsz és barokk lakóépületekkel határolt szűk utcák a város középkori gazdagságáról árulkodnak. A város feletti dombra felkapaszkodva látni lehet azt a két kis szigetecskét, ahová a következő utunk vezet - a Szent György- és a Szirti Madonna-szigetek. Mindkét szigethez számos babona fűződik. A Szirti Madonna – sziget templomát 1630-ban emelték perasti halászok, ugyanis a legenda szerint itt találták meg Szűz Mária egyik ikonját, és ez ihlette őket az építkezésre. A délutáni órákban érünk vissza Budvára. Az este folyamán megmártózhatunk a tengerbe, vagy sétálhatunk a városban.

Panoráma Perastból a Kotori-öbölre. Éjszakai fényben Kotor legnagyobb becsben tartott műemléke, a Szent Trifon-katedrális. A helybéliek azt mondják, hogy Budva és Kotor folyamatosan küzdenek a legszebb város címéért. Alapvető különbség, hogy amíg Kotor egy bensőséges kisváros, addig Budva egy turistáktól nyüzsgő tengerparti üdülőtelep.

5. nap (Kedd): Budva – Sveti Stefan (Montenegró) – Shkodra – Lezha – Tirana (Albánia)

Az albán határ irányába haladva első megállónk a luxusüdülés fogalmával egyre inkább összefonódó Sveti Stefan. A XV. századi kereskedő és halászvárost a az 1960-as években Petar Laburda és Milo Milunovic helyi festőművészek ötlete alapján előkelő üdülőhellyé alakították át. Hogy az elképzelés mennyire bevált, jól tükrözi az, hogy 1972-ben megkapta a világ legjobb exkluzív üdülőhelyének járó Arany Alma Díjat. Bar és Ucinj albán többségű montenegrói városokon áthaladva érünk az észak-albániai Shkodra városába és a róla elnevezett tóhoz, a Shkodrai – tóhoz (régi magyar nevén a Szkutari-tóhoz). Albánia vonatkozásában Shkodra mindig is jelentős város volt, 1879-ben itt nyomtatták az első albán nyelvű napilapot és napjainkban az albán katolikusok központja. Rövid belvárosi sétánk során megnézzük többek között az arab országok segítségével 1995-ben felépített, Albánia legnagyobb mecsetét, az Al Zamil-mecsetet, a Migjeni színházat és a főtér közepén álló Vigu öt hősének emlékművét. A főváros felé vezető úton keresztezzük Lezhat, azt a várost, ahol Szkander bég az albánok nemzeti hőse maláriában meghalt. Az úttól nem messze található mauzóleumnál felelevenítjük a magyar történelemből csak Kasztrióta Györgyként ismert albán fejedelem tetteinek történelmi jelentőségét. Estére érkezünk meg az albán főváros, Tirana külvárosában lefoglalt szálláshelyünkre.

Jó marketingfogás, hogy Sveti Stefant, a középkori városból átalakított luxus üdülőparadicsomot többek között Sophia Loren és Sylvester Stallone nevével fémjelezve népszerűsítik. Ulcinj tengerpartja nagy számban vonzza a koszovói és az észak-amerikai albán közösségek tagjait is. Főtéri quad pálya. Különös térhasznosítás a tiranai Nemzeti Múzeum előtt.

6. nap (Szerda): Tirana – Durrës – Berat (Albánia)

Fővárosi túrával kezdjük napunkat: megtekintjük a tiranai polgármester, Edi Rama által színesre festetett, nemzetközi szinten díjazott tömbházait, melyek a külvárost sajátos hangulatává teszik. A külváros megtekintése után gyalogos sétát teszünk a belvárosban, ahol megnézzük az eredetileg Enver Hoxha Emlékmúzeumként átadott, a ma Nemzetközi Kulturális Központként működő piramisszerű épületet, a kormányzati épületeket, az Et’hem Bey-mecsetet, az Óratornyot, valamint a számunkra oly ismerős hangulatot árasztó, szocialista-realista mozaikos homlokzattal rendelkező Nemzeti Történeti Múzeumot. Fővárosi ismerkedésünk után elindulunk a tengerparti Durrës-n át a múzeumvárossá nyilvánított, 2008-ban az UNESCO világörökségi listájára felvett Beratba. Az estét egy kellemes vendéglőben vagy kávézóban tölthetjük.

Albánia ’90-es évek előtti gazdaságfejlődési tempóját idéző hangulatrelikvia durresi tengerparton. Edi Rama nemzetközi szinten díjazott tömbházai Tirana külvárosában. A szocialista realista építkezés találkozása a régmúlt örökségével Tirana belvárosában

7. nap (Csütörtök): Berat – Elbasan – Pogradec - Voskopoja (Albánia)

A délelőtt folyamán - Beratban maradva - megtekintjük az I. Mihály epiroszi despota által a 13. században megerősített fellegvárát és a jelenleg benne található várnegyed, a Kala látnivalóit. A Mangalen nevű Osim-parti városrészben megnézzük a Berat tipikus képét kialakító, több száz éves fehérre meszelt házait, az Agglegények-mecsetét, a 15. századi Király-mecsetet és a 16. századi Ólom-mecsetet. Berat olyannyira komolyan veszi múzeumvárosi rangját, hogy mindenhol útjelző táblák és a fontosabb épületeknél kétnyelvű – albán és angol – feliratok várják a látogatókat. A déli órákban indulunk el az olajfaligetekkel szegélyezett úton ma esti célpontunk, Voskopoja felé. Bár légtávolságban nem vagyunk messze tőle, a rossz útviszonyok miatt Elbasan-Pogradec-Korcë útvonalon kénytelenek vagyunk egy nagy kerülőt tenni. A Korcëból való továbbjutásunkról szállásadónk gondoskodik. Az esti órákban érkezünk az eldugott, izgalmas kis hegyi faluba.

Így már érthető az „ezerablakos város” elnevezés. Agglegények-mecsete Beratban. Már csak az a kérdés, hogy negatív vagy pozitív a diszkrimináció? Út Voskopoja felé. Amikor a térkép albánosan árnyalja a valóságot.

8. nap (Péntek): Voskopoja (Albánia) – Ohrid (Macedónia)

Reggeli után elindulunk az arománoknak a 17-18. században jelentős gazdasági, kulturális és vallási központjaként működö városának, Voskopojának a felfedezésére. Az itt élő arománok igencsak kiterjedt kereskedelmi tevékenységének köszönhetően a város a 18. század közepén élte virágkorát: volt huszonhat temploma, bankjai, kolostorai. A lakosság száma a 18. század második felében elérte a 60 000-et, melynek többsége ortodox aromán volt, de éltek itt albánok, görögök és bolgárok is. Fontos tudni, hogy itt nyílt meg a Balkán első nyomdája és itt adták ki az első modern balkáni nyelvek szótárát. Később a Balkáni-háború, az I. és a II. Világháború olymérvű pusztításokat végzett, hogy mára csak egy kis hegyi falu tanúskodik a dicső múltról. A romokban álló öt ortodox templom közül a még épségben lévő, 1721-ben épült Szent Miklós-templomot nézzük meg. Voskopoját 2002-ben a Nemzetközi Műemlék Alap felvette a száz legveszélyeztetettebb történeti emlékek listájára. Az utcán ma is hallani arománul beszélőket. Városnézés szállásadónk jóvoltából visszatérünk Korcëba. Buszra szállunk és a macedón határt átlépve nemsokára megérkezünk az Ohridi-tó partján lévő Ohridba, ahol szálláshelyünk is lesz. Délután fürdési lehetőség, este jó hangulatú szórakozóhelyeket próbálhatunk ki.

A romokban álló öt ortodox templom közül a leglátogatottabb a gyönyörű, 1721-ben épült Szent Miklós-templom. Támadás esetén Hoxha voskopojai betonbunkerei ideiglenes korházul szolgáltak volna. Az egykori „szláv Jeruzsálem” emlékét őrzi 13. századi Szent Kelemen-templom az Ohridi-tó partján.

9. nap (Szombat): Ohrid – Tetovo – Skopje (Macedónia)

A festői környezetben felépült Ohrid vallási központként évszázadokon át pezsgő kulturális élettel rendelkezett. A bizánci építészeti remekek közül megtekintjük a 11. századi Szent Zsófia-templomot, valamint a II. Philipposz által épített erődítményt. Városnézés után ismét buszra ülünk és Kičevo-Gostivar útvonalon utazunk tovább a többségében albánok lakta muzulmán városba, Tetovóba. Itt megtekintjük a különös hangulatú Arabati Baba Tekke bektási dervistemplomot, és hangulatmintát veszünk a délszláv válság során a macedón-albán harcok színhelyéül is szolgáló város utcáiból. Délutánra érkezünk a macedón fővárosba, a Vardar folyó partján fekvő Skopjéba, ahol az 1963-as földrengés sok régi műemlék pusztítását okozta, így nem igazán találni történelmi hangulatú városrészt. A belvárosi sétánk során útba ejtjük a város feletti Kale erődöt és a török hódoltság idejére emlékeztető bazárt. Városnézés után elfoglaljuk a külvárosban található szálláshelyünket.

Arabati Baba Tekke bektási dervistemplom Tetovóban. A Macedónia lakosságának több mint 20 százalékát adó albán kisebbség jelenti az ország legnagyobb belpolitikai problémáját. Az 1963-as földrengés Skopjéban sok műemlék pusztulását okozta. A megmaradottak egyike a város fölé emelkedő Kale-erőd. Keleties hangulatot áraszt a kártyázó férfiakkal teli utcasarok.

10. nap (Vasárnap): Skopje – Szófia – Bukarest – Brassó – Székelyudvarhely

Kora reggel indulunk haza Szófia – Bukarest - Brassó útvonalon. Érkezés az éjszakai órákban Székelyudvarhelyre.